2013. február 27., szerda

eklektikus salátaöntet

Nagyon éhes voltam. Kinyitottam a hűtőt. Tesómék ránk hagyományoztak egy zacskó salátát. Tudjátok azt az előre összevagdosott fajtát amire rá van írva, hogy ne mosd meg.
Beleraktam egy tálba és gyorsan újra kinyitottam a hűtőt, hogy mit tegyek rá amitől kedvem lesz megenni. A kedvcsinálás pedig olyan jól sikerült, hogy három napja ezt vacsorázzuk a gyerekkel. Igen, a gyerekem salátát eszik, én sem értem, de nyílván örülök és lapítok nehogy elijesszem!



hát nem szép a színe? - nekem úgy tettszik!

Hozzávalók:
saláta, reszelt répa, kukorica, paprika, paradicsom, whatever és ami a hűtőben van
egy evőkanál vegán majonéz (bolti az enyém és ezen a tényen változtatnom kell hamarost)
egy evőkanál bazsalikom (egyenesen Olaszországból, köszönet érte Ida-család)
egy evőkanál balzsamecet
egy kiskanál szójaszósz (vagy némi só)

Keverd össze!

Edd meg!

Csináld újra!

:)

Oh az a padlizsán krém...

Ah, padlizsán krém... mártogatni, kenyérre, krékerre, pufira, tésztára, rizsre, hajdinára, bármire, üvegből kanállal...

Egyszerűen szerelem, nem tudok betelni vele, ez valami ősi szenvedélyes kötelék közöttünk!

Csak az a gondom, hogy amit készen lehet kapni nagyon finom, de elképesztően olajos... Ez végül is nem olyan nagy baj, ha az ember szépen lassan, mondjuk egy hét alatt elosztva szeretne elfogyasztani egy egy decis üveggel.
Csak hát én nem pont ez vagyok, én az "egybe betolom az arcomba és vigyorgok mint az akut hedonista" típus vagyok! :)

Szóval fogtam magam és gyártottam egy zsírszegény verziót.

A kedvencem az erdélyi paprikás típusú, úgyhogy ezt vettem alapul, meg azt, hogy minden finomabb sütve mint főzve (jó nem minden, de értitek).

És amire rákerült a krém. - a háttérben ismét a kert.


Hozzávalók:
1 padlizsán
1 vöröshagyma
1 piros húsú pritamin
1 paradicsom
4 nagy babér levél
15 szem fekete bors
2 evőkanál hidegen sajtolt olaj
1/2 deci víz
1 kiskanál só

A babért, a borsot és az olajat feltettem a vízben egy pici lábosban főni. Amikor forrni kezdett le is kapcsoltam és ott hagytam.

A padlizsánt meghámoztam, négybe vágtam, a pritamint kicsumáztam, négybe vágtam, a hagymát is meghámoztam, de nem vágtam négybe. (Igen, jól látjátok, ennek semmi jelentősége.) Ráraktam egy sütőlapra az összes zöldséget és megsütöttem. Amikor megpuhult akkor meghámoztam a paprikát és a paradicsomot. Nos ez az a művelet ami abszolút nem illeszkedik a lusta vagyok és nem pepecselek arculathoz, de a padlizsánkrémért hajlandó voltam ekkora áldozatokat is meghozni.
Mindent bedobáltam egy fél literes befőttes üvegbe és ráöntöttem a leszűrt fűszeres vizet meg a sót.
Botmixer neki, és kész is van. Én krémesen szeretem, de nyilván ezt értelem szerűen lehet variálni.
Úgy gondolom, hogy ez valami észveszejtően finom. Nem szerénykedek, mert tudnotok kell, hogy ez tényleg, tényleg baromi finom :)
 A kb harmadát azt diszkréten és nőiesen megettem ott helyben egy kiskanállal, természetesen csak ellenőrzés céljából, semmi mértéktelenség...

a sörélesztő-parmezán


A többit meg rádobbantottam egy adag tésztára, került rá sült hagyma, barack mag és némi élesztő pehely sajt gyanánt. Tisztára úgy fest mint ha parmezánnal szórtam volna meg. És az íze is hajaz, mindenesetre csalódást azt nem okoz.

2013. február 25., hétfő

téli vaspótló reggeli

Nagyon gyorsan kész van, cserébe a mák tele van vassal, a méz meg segíti felszívódni. A köles meg finom :) (Na meg persze lúgosít, salaktalanít és elképesztő magas rosttartalma van.)

mmm...


 Hozzávalók:
1 bögre köles
2 bögre meg még egy kicsi víz
kb fél bögre rizstej
1 kiskanál vanília por (vagy egyéb vanília megfelelő átváltással)
2-3 kiskanál méz
fél bögre darált mák
1 alma
1 banán


A kölest a kétszeres vízzel felforraltam és lefedtem, lezártam. Ledaráltam a mákot és összekevertem a mézzel meg annyi vízzel, hogy sűrű massza legyen. Az almát és a banánt felkockáztam falatnyi darabokra.
Ez alatt a köles el is készült, (de szöszöltem és a gyereket is meg kellett párszor akadályozni.) Belekevertem a vaníliát és a rizstejet.
Egy tálra halmoztam a kölest, rátettem egy kevés mákot és a gyümölcsöket.
Ennyi, finom és egészséges.


stílusos voltam, háttérben a havas kert :)



Szét fotóztam, mert olyan szép színei vannak! És azért az még az igazsághoz hozzá tartozik, hogy valójában így nézett ki amit ettünk:

a gyerek ebből már kiette a mákot





2013. február 24., vasárnap

nyers hajdina fasírt

A nyers fasírtok finomak. Ez egyfajta tény. És mivel elég nehéz a korrigálhatatlanságig elrontani őket, kísérletezni is merek velük. A múltkori kísérlet pedig remekül sült el, úgyhogy megosztom veletek!


hajdina fasírt, középen retekcsírával


Hozzávalók:
1 közepes cukkíni
8 púpos evőkanál hajdina csíra
2 púpos evőkanál darált lenmag
1 púpos evőkanál inaktív élesztőpehely
1 csapott evőkanál útifű maghéj (elhagyható vagy helyettesíthető picit több lenmaggal)
1 kiskanál szójaszósz
némi kukorica konzerv (Olyan ami nem génkezelt, csak kukorica van benne és lehetőleg bio, de ráadásul ez opcionális, nekem maradék volt.) - ez nem nyers hozzávaló, ha nyerset szeretnél, hagyd ki!
A panírhoz darált dió, mandula és lenmag összekeverve. A fenti adaghoz összesen kb egy nagyobb félmarék mag elég. (darálás előtt)

aszalásra váró gombóckák



A cukkínit lereszeltem és összekevertem minden mással. Gombócokat formáztam és meghempergettem őket a diós-mandulás-lenmagos keverékben. Egy éjszakára a radiátoron felejtettem. (Nálam ez az aszalás. :)
Nos ennyi. Ez megint csak nem egy hosszadalmas kaja, cserébe finom.

Nagyon kényelmesen lehet csomagolni is, szépen összeállnak a gombócok. Ma ezt vittem magammal napközbenre rizzsel. Nem hoztam haza belőle :)

2013. február 22., péntek

spenótos egyebes tészta

A tökéletesen átfogó név az lenne, hogy spenótos, rizstejszínes, paradicsomos tészta, de ez nem tűnt praktikusnak. :)

Most, hogy itthon vagyunk egyre másra jönnek a barátok meglátogatni, aminek én kifejezetten örülök, tekintve, hogy a barátaim nagyon kedves emberek!

A minap is átjött egyikük és gondoltam összedobok valami gyorsat. És mi a leggyorsabb, nyílván a tészta :) Szóval a heti egy tésztánkat ellőttem aznap. Most kukorica alapú tészta volt itthon, a DM-ben vettem, fél kilós, 1000.- körül van az ára és nem fő szét!!! (Ja igen, bio.)




a kukoricás gluténmentes tészta

Hozzávalók:
fél kiló tészta
egy nagy csokor spenót (kívánom, hogy ne kelljen szárazni)
egy közepes vöröshagyma
fél deci rizstejszín
2,5 deci hámozott paradicsom befőtt (házi van nekem és ezt vehetitek dicsekvésnek :)
egy szerecsen dió
két kiskanál só
három púpos evőkanál inaktív élesztőpehely (B12 vitamin forrás és szupi sajtos íz :) )
egy evőkanál oliva olaj


Feltettem főni a vizet a tésztához és amikor forrt akkor beleöntöttem a tésztát.
Párhuzamosan ezzel felvágtam a hagymát és az oliva olajon megpirítottam. Felöntöttem egy kortynyi vízzel és hozzáadtam a megmosott (idegesítő ha ropog a fogam alatt a homok) és felvagdosott spenótot.
Amikor kezdett összeesni, akkor ráöntöttem a tejszínt, a paradicsom befőttet, belekevertem a sót és belereszeltem a szerecsendiót. Ez ízlés kérdése persze, hogy mennyi dió menjen bele, de egyáltalán nem volt durva egy egész dióval, inkább adott neki egy keretet.
Amikor rottyant egyet akkor a leszűrt tésztára öntöttem és belekevertem az élesztőpelyhet is.
Gyors, kellemes, laktató és valahogy egy kicsit pikáns is lett. Szóval nem riasztottam el a vendégeket egy életre ;)

2013. február 21., csütörtök

Ehetetlen befőtt

Na nem azért, mert elrontottam, sokkal inkább azért, mert nem ehető.

Az egész úgy kezdődött, hogy sok sok évvel ezelőtt elmentünk egy közös hétvégére többen barátok. A kulcsos házban volt egy váza tele szárított lampion virággal. Egyből egymásba szerettünk én és a lampionok. Gyönyörű a színük, pont az én színvilágom és hát a tény, hogy egy növényen nőnek ezek a kis tündér-lakok... Elvarázsolt.
A szállásadónk nagyon kedves volt, mondta, hogy ad nekem magot és bemutatott a szomszéd néninek, akinek rengeteg fölösleges töve volt a fenyői alatt. Kiástam egyet és féltő gonddal haza hoztam.
Mikor ideje volt, elültettem, körbe tűztem botokkal és borzasztó izgatottan vártam, hogy szárba szökjön.

Aztán a férjem lenyírta a fűnyíróval...

Mondhatnánk, hogy ez így egy nagyon hülye történet, de nincs vége!



az ehetetlen befőtt


Két év múlva ugyanis a kertnek azon a részén veteményest csináltam, így aztán nem volt ott fűnyírás, mert hogy fű sem. Azon a nyáron három tő lampion virág hajtott ki és nőtt hatalmasra. Két évig borotválták és csak megmaradt! Teljesen ámulatba ejt azóta is a dolog, mivel ez egy egynyári növény, a magjait szórja el, amik következő évben kihajtanak. De ha le volt nyírva, hogy szórta szét a magjait...?
Úgyhogy nagy becsben vannak tartva a lampion virágok, bár idén kénytelen leszek kicsit visszafogni őket, mert lelkesen szaporodnak is. Az eper levelek közül egyszer csak ki-ki kandikálnak és növesztik ezeket a csodálatos kis lámpásokat.

Minden évben megszárítom őket és a telünket melengeti-színesíti a lakásban. Ám idén az immáron önjáró gyerek jól megnézte magának a csokrot és ettől eléggé megkopaszodtak az ágak. Kidobni viszont nincsen szívem, olyan szép színük van. Így született ez a kis befőttke a lepotyogott lampionokból.

a váza (ennél  még szebb a színe - meg kéne tanulnom fotózni)


És azért csokornak való is maradt, úgyhogy idén is megtelt a déditől kapott váza szép, napos-szín lampion virággal. Azt meg már csak zárójelben teszem hozzá, hogy meggyőződésem szerint mindenféle lény beleköltözik a lámpásokba és szerintem rendkívül praktikusnak tartják, hogy télire is megmarad ilyen módon a lakásuk. Szóval most tele van a konyhám tündérekkel meg koboldokkal meg ki tudja még mivel. És kifejezetten örülök neki!

2013. február 19., kedd

Spenótos köles


Általában ha családi ebédre megyünk vagy valami nagy kajálás előtt állunk akkor én a megelőző fél órában leszek annyira éhes, hogy tele eszem magam. Ez valami Freud-i dolog lehet. Mindenesetre vagy öröklődik vagy ragadós, mert a gyerek is hasonló "tüneteket" mutat.
Szóval ma ez a kaja készült s.o.s., mert félórával a családi kajára indulás előtt a gyerek közölte, hogy éhes és nagyon, én meg ugye kaptam az alkalmon, mert nekem is korgott a gyomrom.



ott kukucskálnak a sárga koktélpraik :)

Hozzávalók:
egy fej vöröshagyma
1 kiskanál kókusz zsír (vagy bármilyen hidegen sajtolt olaj)
egy marék spenót (kívánom, hogy ne kelljen szárazni)
1/2 szerecsen dió
kiskanál só (elhagyható)
1/2 deci rizs tejszín
1 deci paradicsom koktél, ami nálam kisebb koktélból van, mert olyan nőtt a kertben, mellesleg teljesen véletlenül. (Illetve a paradicsom biztos szándékosan nőtt, mindenesetre nem én ültettem. )
Ez utóbbi helyett teljesen jó szerintem a paradicsomlé vagy püré vagy nyers pari botmixerelve stb.


A hagymát feldaraboltam és az olajon megpirítottam. Rádobtam a megmosott, kicsit összeaprított spenótot és így is pirítottam rajtuk egy kicsit. Mikor a spenót összébb esett ráöntöttem a kölest, a vizet, a tejszínt és a paradicsomot, megsóztam, ráreszeltem a szerecsendiót és amint forrni kezdett lefedtem és lekapcsoltam alatta a tűzhelyet.
Innentől ennyi volt, kész-passz. Ők ott még összeértek egy öt perc alatt, aztán meg megettük és azt kell mondjam, hogy remekbe szabott gyors kaja lett. Spenótos kölest a mekikbe! Vagy inkább a meki helyett...

Házi savanyúsággal ettük és került mellé egy kis madárbegy saláta is. Az utóbbit nyáron nagyon sokat főztem be és most nagyon kényelmes-kellemes -mondhatni úri :)- kinyitogatni őket. Gyakorlatilag egy kazalnyi nyár van a kamrámban. Cukor és tartósítószer mentes kazal :)

2013. február 17., vasárnap

Aer lingus és vegán menü

Haza repültünk és a gyerek valami varázslatos véletlennek köszönhetően (vagy mert taknyolt szegény egy hatalmasat) elaludt az utolsó órában, így repülős magazin böngészgetéssel töltöttem az időmet.

Megnéztem a menüt is, hogy majd jól húzogatom a számat, hogy lám csak hús van sajttal és cukros liszttel.
Nos mivel meglepetés ért, megkövetem az Aer Lingust!

A menüben be volt jelölve, hogy melyik választás vegetáriánus és melyik glutén mentes és ezek a pontok néha találkoztak is.

Mi több, vegán glutén mentes dolgok is voltak!




repulojegy.sk


A zabkásán még nem lepődtem meg annyira, az angol nyelvterületen elég általános étel. De kellemes meglepetés volt, hogy a gyümölcs saláta csak gyümölcsökből áll. (Semmi fagyi, szirup, öntet stb)
A chocolate fudge brownie glutén mentes! És ami a legmeglepőbb volt, hogy van egy olyan menü, miszerint humusz répa csíkokkal. (Hogy fordítanátok, hogy carrot sticks?)

aerlingus.com

Nagyon megnyugtató volna, ha ez egy tendencia lenne. Egyre több és több helyen lenne opció a vegán, a nyers, a zöldség-gyümölcs alapú.

2013. február 14., csütörtök

O'Learys

Mielőtt hazaköltöztünk Magyarországra még gyorsan elmentünk egy pár napos üdülgetésre Wexford közelébe. Nehezen választottunk helyszínt, vaciláltunk, hogy uszodásba menjünk vagy ne, aztán megakadt a szemünk ezen a csodálatos B&B-n.
A hely szó szerint álmaim szállása volt, minden tekintetben csodálatos!


Íme a glutén mentes, vegán eifel tornyom :)


Philomena, aki mindent tud a bárányokról, glutén érzékeny és mindent tud a vegán konyháról is. Istenien főz és minden sziszi-fuszi kívánságnak eleget tesz. Itt nem kell elmagyarázni a glutén mentes vegán reggelit, hanem már eleve opció.

Első reggel glutén mentes toast-ot kaptam avokádó krémmel, de annyira finom volt, hogy nem találtam szavakat.

Második reggel meg egy eifel torony magasságú amerikai palacsinta hegyet, közte sült almával, istenien fűszerezve, zsírszegényen, cukormentesen. Fantasztikus volt!

Mindezek mellé rizstejet, szója vajat szervírozott minden reggel és akkora műzli (csak glutén mentesből három féle) és tea választékot, hogy nem győztük végig kóstolni. A legjobban a hajdina műzli és a Clippers-detox tea ízlett, utóbbinak nagy előnye, hogy lehet itthon is kapni :) Voltak aszalt és friss gyümölcsök is hihetetlen választékban.



www.olearysfarm.com

A szobánk gyönyörű volt, tágas, kilátással, kényelmes ággyal.

A szállás többi része is tündérien volt berendezve.

A tengerpart öt perc séta, wexford is kocsival 10 perc, a Hook Head Lighthouse 60 km-nyire, fókákkal!

A farmon pedig mindenféle állat és közvetlen a B&B épülete mellett egy pici kis istállóban vannak a rókák elől bemenekítve az újdonsült kisbárányok, anyukástul.

Istenien éreztük magunkat, én borzasztóan élveztem, hogy nem kell kérdezősködni, hogy miben mi van, mit ehetek, mit nem, nem kellett sakkozni, természetes volt, hogy vannak alternatívák.


www.olearysfarm.com
Gyönyörű a környék, szívtuk magunkba a tenger illatát, ittuk a látványt, feltöltődtünk. Remélem egyszer tavasszal is megnézhetem a farmot, a környéket, mindent!

És persze minden receptet és fortélyt kiszedtem Philoménából aki egyébként azért lett vegán, mert a lánya az lett és ő azt mondta: "Ha neked jó ez akkor nekem is, csináljuk együtt!"


Philomena, thank you so much for that wonderful and magically delicious weekend! Hope to see you and the lambs soon!

2013. február 12., kedd

variációk rizstésztára

Úgy szeretem ha édes vagy ha sós :)

De tényleg, a rizstészta egy nagy kedvenc minálunk. Magas a glikémiás indexe, úgyhogy csak csínyán-ritkán, de akkor nagyon kiélvezzük. A gyerek konkrétan bármilyen tésztát bármikor hajlandó lenne enni, de sajnos ez ügyben hajthatatlanul bekorlátozom.

Szóval most éppen a "Na férjen bele egy rizstészta a heti menübe!" hangulatban voltam, úgyhogy csináltam egy adaggal, de oly nagyra sikeredett, hogy két adaggá kellett változtatni. És, mivel a változatosság gyönyörködtet, csináltam egy sósat, aztán meg egy édeset.

sós


Rizstészta V1 (sós)

Hozzávalók:
egy adag rizstészta
8-10 fej gomba
1 közepes cukkíni
3 evőkanál szezámmag
2 evőkanál majoranna
2 kiskanál só
opcionálisan lehet egy kevés olajat tenni hozzá

A gombát simán csak egy irányból felszeleteltem, a cukkínit hosszú csíkokra vágtam. Összekevertem őket a majorannával, szezámmal és sóval. Egy tepsire tettem a keveréket szétszórtan, hogy ne fedjék egymást jobban mint muszáj és addig sütöttem amíg még roppanós maradt a cukkíni. (De ez megint csak ízlés dolga, süsse mindenki ameddig jól esik :)
Összekevertem a főtt rizstésztával és megettük.

édes (az ott nem vaku, hanem napsütés ;)


Rizstészta V2 (édes)

Hozzávalók:
1 banán
10 dkg darált dió
2-3 evőkanál agavé (opcionális)

A banánt hosszában négybe vágtam, aztán felszeleteltem. A diót ledaráltam. Mindkettőt összekevertem a rizstésztával és megcsorgattam agavéval.

Ez kicsit biztosíték kiverősen finom kaja lett, azóta már ismételtünk is, mert a banán, a dió meg a tészta együtt egyszerűen... Érdemes kipróbálni. És újra. És újra. És újra :)


2013. február 6., szerda

humusz

Annyira vicces neve van :)

Rengeteg humuszrecept van fönn a neten magyarul is és egyébül is, úgyhogy most én is hozzájárulok a nagy gyűjteményhez a magam -szokás szerint nagyon egyszerű- verziójával.

Most épp rizspufira kentük, de a lenmag kenyérrel, krékerrel, bármilyen nyers zöldséggel, tésztával, meg még kb bárhogy el tudom képzelni. (Imádom ugyanis, mmm...)

humusz rizspufin (a pradicsom tényleg mint valami cseresznye :)


Hozzávalók:
25 dkg csicseriborsó, áztatva
kb 8 evőkanál szezámmag
1 evőkanál garam masala
2 kiskanál só
negyed citrom leve
1 pohár víz

A csicseriborsót fél napra áztattam be, hogy jól megnőjenek, megpuhuljanak és aztán feltettem főni. Így is kell neki 30-40 perc mire turmixolhatóra puhulnak.
A szezámmagot egy lábosban megpirítottam és ledaráltam. Nagyon sűrűn kell kevergetni a pirításnál, mert bazi gyorsan odakap. Én úgy szoktam, hogy amikor pattan egy mag, keverek, mert ha meg folyton keverem sokáig tart, bár egyenletesebb valószínűleg.
Összekevertem mindent mindennel és botmixerrel nekiestem.
Nagyon ízlés függő az állaga. Én így szeretem, ha nem folyik meg, így jó tömény :)
Friss cseresznye paradicsommal ettük, ami spanyol import volt (kivételesen megengedtem magunknak ezt a luxust) úgyhogy egészen teli paradicsom íze volt.
Legközelebb kipróbálom a nyers verziót, de ahhoz egy egészségesebb bélrendszer kell. Bízom benne, hogy hamarosan nekem is olyanom lesz!

2013. február 2., szombat

Karfiolpüré marinált gombával

Keresem a módját hogyan tudnék gombát enni nyersen. Eddig sehogy sem ízlett, de talán az ízlésem is formálódik majd a későbbiekben. Mert hogy most sem találtam még meg a nekem tettsző nyers gomba receptet, végül ez a verzió is a serpenyőben landolt. De nem bántam meg, mert fennséges lett a végeredmény!


karfiolpüré marinált gombával

Hozzávalók:
1 fej karfiol
8 fej csiperke
4-5 babérlevél
2 teáskanál nyers mustár
némi víz



Nyers mustár: egy rész víz, két rész mustármag és három rész almaecet két napra beáztatva, végül a leszűrt magokat le kell darálni. Nagyon erős!

A  mustárt annyi vízzel öntöttem fel, hogy ellepje az apróra darabolt csiperkét. Ezt már reggel megcsináltam, délre meg is szívták magukat szépen. (Na nem lettek nagyobbak, csak ízesebbek :) )

A karfiolt feltettem főni a babérlevelekkel, és amikor kész lett kivettem a babért, leöntöttem róla a víz nagyját és botmixerrel krémesre mixeltem.
A gombát egy serpenyőben elkezdtem párolni, a saját marináló levéből rakva alá egy keveset. Nagyon rövid idő, kb 5-8 perc kell csak neki. (Ha már nem nyers legalább ne süljön ki belőle minden.)
Belekevertem a gombát a karfiolpürébe és elkezdtem a nyers marináló öntetből adagolni hozzá. Amikor úgydöntöttem finom, meg sóztam kicsit és kész.


nagyon zöld saláta :)

 Köretnek rukkolából, lucernacsírából, zöldpaprikából, szárított újhagymából  és apróra vagdosott norilapból csináltam hozzá egy nagyon zöld színű salátát.
Nagyon finom, pikáns ebéd lett, de nem túl erős, a gyerek is jóízűen ette.